Következő túránkat Malcesine felett magasodó hegyoldalba terveztük, olyan utakon, ahol kevésbé a turisták járnak, sokkal inkább az ott élők, a hozzánk hasonló érdeklődők vagy az egykoron élők. Meredek, kövekkel kirakott út kacskaringózik fel, néhol keresztezve a Monte Baldo felvonó útvonalát, mára tanösvény.
 |
| Olajfa ültetvények között |
A kövekkel kirakott út ismét visszaröpített a múltba, láttam a megrakott öszvért és a házaspárt, amint húzzák azt felfelé… A Mária kép előtt megállnak, keresztet vetnek és indulnak tovább...
 |
| Az olajfák felett kivillanó malcesine-i vár tornya |
A kertek tele voltak finomsággal. Az olajbogyókat néhol már leszüretelték, még érőben voltak a fügék, kivik, gránátalmák, szőlők, kakik (datolyaszilva). A levegő megtelt a virágzó borostyánok nehéz llatával. Hatalmuknál fogva szinte mindent beleptek. Fákat, házfalakat, oszlopokat, kerítéseket, köveket.
 |
| Olajbogyó |
 |
| Gránátalma |
 |
| Füge |
 |
| Kivi |
 |
| Datolyaszilva (kaki) |
 |
| Borostyán |
 |
| Golgotavirág |
 |
| Golgotavirág termése |
 |
| Alkörmös |
Találkoztam a Riva-ban megismert finom illatos bokor egy újabb változatával. Illata ugyanaz, csak a levelei cakkosak voltak.
 |
| Burkwood-illatcserje |
 |
| Murvafürt (bougainvillea) |
 |
| Leander |
A macskaköves öszvérutak kiépítése, használata a hegyekben.
Az itt élő erdei növényekről, magyaltölgy, olajbogyó és annak tradicionális szedési praktikái, a teraszos földművelés a köves hegyoldalban mindezekről megtudhatunk útközben egyet és mást.
 |
| Magyaltölgy |
 |
| Olajbogyó |
 |
| Olajbogyó aratása kézzel |
 |
| Teraszos földművelés |
 |
| Malcesine városa, vára |
Az erdők alján megjelentek az első gombák.
 |
| Közönséges ördögcérna |
 |
| Szúrós csodabogyó |
 |
| Színesedő vadszőlő |
Röpke pihenő után egy másik úton lesétáltunk a városba.
 |
| Mozzarellas, sonkás piadina rukkolával |
 |
| Aperol színű gingerino és egy gyümülcsös fehér olasz bor |
Már eltűnt a nap a hegyek mögött mikor visszaértünk szállásunkra, és az egyik kikötőben két vadlibára lettem figyelmes. Még nem láttam a Garda-tónál ezeket a vonuló madarakat. Pihentek, ettek valószínűleg ott is éjszakázhattak, sötétedés után is ott rasztáltak. A másnap kora reggeli joggingnál már nyomuk veszett.
A net-en találtam ezt az elgondolkodtató összesítőt a kanadai vadlibákról.
Tény: A vadlibák csoportosan „V” alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 71%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.
Tanulság: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkánkat, sokkal gyorsabban érjük el a célt.
Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti õt többé a levegõ emelõ hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erõfeszítése által.
Tanulság: Ha annyi eszünk van mint egy kanadai vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében.
Tény: Amikor a vezetõ liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.
Tanulság: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban átadni vagy átvenni a munkát éppúgy, mint a vezetést.
Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsõket erõfeszítéseikben bíztassák.
Tanulság: A közösség nem létezhet szurkolók nélkül, és fontos, hogy a gágogás biztató legyen.
Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul, vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.
Tanulság: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan õk teszik.
Folyt. köv.
