Ahol egyszer megtaláltuk saját kavicsunkat oda mindig visszatérünk. Kicsit olyan, mintha hazamennénk már…
Válaszoltam egy kedves ismerősömnek, mikor kérdezte “már megint” a Garda-tóhoz? Jogos volt a kérdés, mert júliusban is ott jártunk, ami először fordult elő, hogy ugyanazon helyre ilyen rövid időn belül ismét ellátogattunk. Újdonság számunkra az volt benne, hogy a nyár után most ősszel kerestük fel a tavat. Kíváncsiság volt bennem, mi mást, mi újat nyújt egy újabb évszakváltással.
Az út a Brenner-hágó után teli látnivalókkal, a Dolomitok különös alakzatai, az ormokon a várak, templomok és a rendezett szőlős hegyoldalak mind bevezetői a tó hangulatának.
Az út a Brenner-hágó után teli látnivalókkal, a Dolomitok különös alakzatai, az ormokon a várak, templomok és a rendezett szőlős hegyoldalak mind bevezetői a tó hangulatának.
 |
| Mennyi arc |
 |
| A hegynek is füle van |
 |
| Egy gyűrődési pont |
 |
| Garda-tó, Nago-Torbole |
 |
| Scara-folyó |
A legsötétebb csokis-csokifagyira - belépő -, de főleg olasz fagyira megálltunk Torbole partjainál. Nagy erejű szél fújt, igazi szörfös, kita-szörfös időjárás, sokan ki is használták.
 |
| Mennyi finom kavics, a nap melegétől langyos |
Torbole városának jelképei közé a mindig piros muskátlis egykori vámház is tartozik. Az Osztrák-Magyar Monarchia és az Olasz Királyság határa volt anno, noha a ház sokkal korábbi eredetű. A falán tanúskodó kép a velencei időkbe visz vissza bennünket.
Nyaranta az épületet bárként használják,- magántulajdonban van - őszre zárva találtuk.
Hideg volt a szél és erős, sokáig nem marasztalt a pici település, igyekeztünk szállásunk helyére abban a reményben, hogy ott kellemesebb az idő, hisz délebbre indultunk.
Folyt. köv.
Naná, hogy én a szálkás,sziklás képektől vagyok "elájulva" milyen csodásak - annyira szeretem őket és valóban, csak egy pici fantázia kell s máris életre kelnek.
VálaszTörlésNaná :-)
TörlésElképesztően szépek a hegyes fotók. Micsoda alakzatok, mintázatok. A móló végén álló magányos fa fotója is nagyon tetszett a mélykék égi tónusokkal a háttérben.
VálaszTörlésKöszönöm. Képzeld csak el, ha nem autóból fotóztam volna ezeket a hegyeket, akkor milyen klassz képeket lehet csinálni róluk!
TörlésA tónál aznap a szél, a felhők és némi napfény fűszerezte azt a fotót a mólónál. Nekem is nagyon tetszik.
Akkor különösen gratulálok, mert pl a 4/5 fotón vizuálisan nyoma sincs a berázkódtatásnak :)
TörlésKöszönöm, pedig bizony a sziklákról a képeket mind az autópályáról menet közben készítettem.
TörlésSzép ez a kis falu nagyon a muskátlis vámházzal és a többi szines házzal. A vízpartrol nem is beszélve :-)
VálaszTörlés:-)
TörlésMég lesz innen egy-két érdkesség.
TörlésVárom :-)
TörlésSzerintem természetes, hogy ha szeretsz egy helyet, oda visszatérsz. Az utazás nemcsak a felfedezésről szólhat, hanem a kötődésről is. Csodálatosak lettek a képek, tele vannak érzéssel - biztos nem véletlenül :)
VálaszTörlésKorábban inkább a felfedezésről, az új megismeréséről, annak izgalmáról szólt. Több hely számomra szerethető, de nem annyira, hogy vissza is járjak. Valami átlakulóban van és ez pont a kötődés Elvira, ahogy írod. :-)
TörlésIgen, én is észreveszem magamon (a bejegyzéseimen), hogy más lesz az eredmény attól függően milyen érzéseket adott a hely.
Kivételes megfigyelőképességed/szemed van, hogy látod a sziklákon az arcokat meg a fület. Ahogy írtad, már én is láttam :)
VálaszTörlésMilyen szép tiszta a tó vize...
Csak úgy jöttek szembe, elsuhanva mellettük, arcok meg mindenféle... :-)
TörlésIgen, mindig tiszta a tó vize valahányszor ott jártunk.