Következő túránkat Malcesine felett magasodó hegyoldalba terveztük, olyan utakon, ahol kevésbé a turisták járnak, sokkal inkább az ott élők, a hozzánk hasonló érdeklődők vagy az egykoron élők. Meredek, kövekkel kirakott út kacskaringózik fel, néhol keresztezve a Monte Baldo felvonó útvonalát, mára tanösvény.
 |
| Olajfa ültetvények között |
A kövekkel kirakott út ismét visszaröpített a múltba, láttam a megrakott öszvért és a házaspárt, amint húzzák azt felfelé… A Mária kép előtt megállnak, keresztet vetnek és indulnak tovább...
 |
| Az olajfák felett kivillanó malcesine-i vár tornya |
A kertek tele voltak finomsággal. Az olajbogyókat néhol már leszüretelték, még érőben voltak a fügék, kivik, gránátalmák, szőlők, kakik (datolyaszilva). A levegő megtelt a virágzó borostyánok nehéz llatával. Hatalmuknál fogva szinte mindent beleptek. Fákat, házfalakat, oszlopokat, kerítéseket, köveket.
 |
| Olajbogyó |
 |
| Gránátalma |
 |
| Füge |
 |
| Kivi |
 |
| Datolyaszilva (kaki) |
 |
| Borostyán |
 |
| Golgotavirág |
 |
| Golgotavirág termése |
 |
| Alkörmös |
Találkoztam a Riva-ban megismert finom illatos bokor egy újabb változatával. Illata ugyanaz, csak a levelei cakkosak voltak.
 |
| Burkwood-illatcserje |
 |
| Murvafürt (bougainvillea) |
 |
| Leander |
A macskaköves öszvérutak kiépítése, használata a hegyekben.
Az itt élő erdei növényekről, magyaltölgy, olajbogyó és annak tradicionális szedési praktikái, a teraszos földművelés a köves hegyoldalban mindezekről megtudhatunk útközben egyet és mást.
 |
| Magyaltölgy |
 |
| Olajbogyó |
 |
| Olajbogyó aratása kézzel |
 |
| Teraszos földművelés |
 |
| Malcesine városa, vára |
Az erdők alján megjelentek az első gombák.
 |
| Közönséges ördögcérna |
 |
| Szúrós csodabogyó |
 |
| Színesedő vadszőlő |
Röpke pihenő után egy másik úton lesétáltunk a városba.
 |
| Mozzarellas, sonkás piadina rukkolával |
 |
| Aperol színű gingerino és egy gyümülcsös fehér olasz bor |
Már eltűnt a nap a hegyek mögött mikor visszaértünk szállásunkra, és az egyik kikötőben két vadlibára lettem figyelmes. Még nem láttam a Garda-tónál ezeket a vonuló madarakat. Pihentek, ettek valószínűleg ott is éjszakázhattak, sötétedés után is ott rasztáltak. A másnap kora reggeli joggingnál már nyomuk veszett.
A net-en találtam ezt az elgondolkodtató összesítőt a kanadai vadlibákról.
Tény: A vadlibák csoportosan „V” alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 71%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.
Tanulság: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkánkat, sokkal gyorsabban érjük el a célt.
Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti õt többé a levegõ emelõ hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erõfeszítése által.
Tanulság: Ha annyi eszünk van mint egy kanadai vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében.
Tény: Amikor a vezetõ liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.
Tanulság: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban átadni vagy átvenni a munkát éppúgy, mint a vezetést.
Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsõket erõfeszítéseikben bíztassák.
Tanulság: A közösség nem létezhet szurkolók nélkül, és fontos, hogy a gágogás biztató legyen.
Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul, vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.
Tanulság: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan õk teszik.
Folyt. köv.
Egy gyors megjegyzés: Az olaszoknál azt a lepénykenyeret piadina-nak hívják.
VálaszTörlésAz elején annyira jól leírtad azt az öszvéres jelenetet :-) én is odakepzeltem őket 😉
A végén a vadlibás bölcsességek is jók! És az egész táj a növényekkel annyira szép!!!!
Igen, igen köszönöm javítom is, piadina. :-)
TörlésNagyon jó hely, már most visszamennék!
Nincs mit :-)
TörlésAzt elhiszem! Én is szívesen itthagynám ezt az időt valami jó kis napsütéses helyért 😉 Ez mondjuk pont jó is lenne 😃
Engem lenyűgöz, hogy kézközelben vannak ezek a déligyümölcsök és úgy terem ott, mint nálunk az alma :) nem tudom miért, de nem tudok betelni vele :)
VálaszTörlésAzok a macskaköves szekérutakat... ki tudja mikor rakták le és még meddig lesz még meg! nálunk a ilyen-olyan technikával megcsinált utak meg semeddig sem bírják.
Érdekes, most már kíváncsi vagyok a borostyán virágának az illatára, nem is figyeltem még rá igazán, igaz nekem nem sok van és az idén valami miatt nem is virágzik. Lehet ott nagy területen van és azért intenzívebben lehet érezni.
Igen, nekik ezek a gyümülcsök pont olyan lehet, mint nekünk az alma, körte, szilva.
TörlésPontosan ez jutott nekem is eszembe Orsi a szekérutakról!!!
Bevallom ilyen nagy mennyiségben a borostyán illata nem az én illatom. Nehéz és tömény volt.
Fránya vigye, akármilyen intenzíven keresem, nem találom annak a bizonyos bokornak a nevét....Pedig rááldoztam majd egy órát, gyanúba is került egy s más (pl. valami babérféle) - de nem jutottam eredményre.
VálaszTörlésIrigylésre méltó: a régesrégi kikövezett út, még senki se piszkált ki belőle egyet se ill. ha ki is esett, valaki visszarakta, rendben tartotta. A tájékoztató táblák sincsenek se letépve, se összefirkálva...
Úgy látom ti EURÓPÁBAN jártatok, de ez a vidék elérhetetlen messzeségben van tőlünk.
Ja és hát tanulhatnánk a vadludaktól - de ne reménykedj,nem fogunk....
De aranyos vagy Aranyos! :-) Én sem találom melyik bokorról lehet szó, már átnéztem az összes német növényhatározómat, bújtam a neten a fotókat, de nem találtam meg. A babérféle szerintem is jobb irány lehet, mint a lonc.
TörlésOrsinál ítram, hogy ugyanazon gondolatok jutottak eszembe, mint neki a szekérutakról. Milyen régi lehet és még most is tökéletes, mint a már megfeketedett gerendaházak. Több száz évesek vagy talán még régebbiek és ugyanúgy használhatóak.
Pedig én azt remélem, hogy lesz majd ember, aki tanulni fog akár a vadludaktól is.
Megvan, megtaláltam! A Burkwood-illatcserják két változatára találtam. :-)
TörlésNagyon gyönyörűséges minden.
VálaszTörlésA golgotavirág vagy Passionsblume, nem az, amiből a Passionsfrucht lesz, ami a egyenlő a maracujával?
De igen, a golgotavirág, a Passionsblume és abel les a Passionsfrucht vage maracuja. Van tobbe változata is, sőt ha jól emlékszem granadillának is nevezik.
TörlésLa Gomeran beérett a Passionsblume termése és szedtünk és ettünk pár maracuját, isteni volt. Szerintem az itteni klíma nem elég "tópusi" nekik, nem tudnak beérni a gyümölcsök.
TörlésDe jó!
TörlésA német klíma szerintem sem jó (még), hazavittem volna a Szülőkhöz. A datolyaszilva, füge náluk beérik, gondolom a golgota is.