A keresőbe írva a szót találunk Dél-Tirolban és Bajorországban is helyeket e név után. Én most egy olyan Klobenstein helyre viszlek el benneteket, amit a kereső csak egy vargakanyarral talál meg. Ez a hely - mint általában minden Klobenstein hely - akár egy varázserővel bíró, de legalábbis egy különös hely, melyet egy legenda is beleng.
Számomra azért is fontos és emlékezetes, mert itt született meg Kavics gondolatban. A varázs, az érdeklődés a szebbnél szebb természet csiszolta kövek, kavicsok után.
Fizikális volta a bajor Traun folyó partján találtatott.
Visszajárók vagyunk Klobenstein-hez is, minden évszakban érdemes felkeresni e helyet.
Egész pontosan a bajor és tiroli határnál, a sokszínű Tiroler Achen folyó mentén járunk, melyet Entenlochklamm-nak is neveznek. Kajakosok és raftingosok körében közismert. A folyó bajor része természetvédelmi terület.
Autóval Bajorországból megközelítve Ettenhausen után, az osztrákok felől pedig Kössen után érjük el az erdő közepén. Figyeljünk az úton, hamar elsuhanhatunk mellette, csak egy kis lejáró visz le bennünket a magasabban haladó útról a legendás helyre, majd onnan a folyópartra.
Természetesen a legizgalmasabb út gyalogosan vezet szép mezőkön, majd erdőkön, köveken, sziklákon, gyökereken keresztül.
Természetesen a legizgalmasabb út gyalogosan vezet szép mezőkön, majd erdőkön, köveken, sziklákon, gyökereken keresztül.
 |
| (A fotó egy régi géppel készült) |
 |
| Osztrák-bajor határ a római úton (szintén régi fotó) |
Ettenhausen-nél a Geigelsteinbahn-tól (felvonó) - ahol egy parkolóban az autót lehet hagyni - Maria Klobenstein irányába, Ausztria felé (irány Kössen/Klobenstein) az egykori római út mentén, amit később csempészútnak is neveztek. Még ma is él ez az elnevezés rá, hisz nem oly rég a II. világháború alatt cigarettát, rumot, kávét, sajtot és ki tudja még mit ezen az úton csempésztek egyik országból a másikba.
Jóval korábban a középkorban só és borszállítás, még korábban a bronzkor idején rezet és bronzot szállítottak erre.
Jóval korábban a középkorban só és borszállítás, még korábban a bronzkor idején rezet és bronzot szállítottak erre.
A legelső és legszebb tavaszköszöntő virágokat, mint a májvirágot itt fedeztem fel magamnak.
Kiérve az erdőből feltűnik a Tiroler Achen kacskaringós sebes folyója fantasztikus geológia formákkal övezve. A meghasadt sziklaoldalak közt egy függőhíd vezet át a túlpartra.
 |
| Májvirágok |
 |
| A függőhíd a meghasadt sziklák közt a Tirole Achen felett |
 |
| Olvadáskor |
 |
| Lapokra meghasadt sziklaoldal |
A függőhíd tériszonyosoknak kevésbé ajánlott. Kileng, rúgózik még akkor is, ha csak egy személy megy rajta át, de ha többen vagy ha szél fúj, akkor méginkább.
 |
| Megáradt, hordalékos Tiroler Achen |
A folyópart mentén padok várják a megpihenő és hátizsákot kicsomagoló, éhes turistákat. A patak pedig szebbnél szebb kavicsokat görget, lehet gyűjtögetni.
 |
| Szelídebb, tavaszi színek |
 |
| Olvadáskor szélesebb, hordalékosabb |
Maria Klobenstein érdekessége a legendájáról híres, hosszában kettéhasadt kő. Az egyik monda szerint egy asszony a szűk völgyön haladt át. Hirtelen robajlásra lett figyelmes és látta, amint egy hatalmas kődarab zúdul feléje. Ijedtében Szűz Máriát kérte segítségül, aki őt meghallva a kőtömeget kettéhasította és az mint egy fal, jobbról és balról az asszony életét megkímélte. (A szó eredete is ide vezethető vissza, Klobenstein - geklobener Stein - gespalten - széthasadt kő).
Egy írásos feljegyzés 1710-ből arról tanúskodik, hogy sok ember bajában, betegségében ide zarándokolt a meggyógyulás reményében. A mai napig is előfordul.
1664-ben egy kis erdei kápolnát - Lourdes kápolna - állítottak a Szűz Mária képével, köszönetül a megmentésükért/meggyógyulásukért, melyet 1707-ben a Chiemsee püspök, Sigmund Carl von Castel-Barco avatott fel. A kis kápolnában egy iható vizű forrás található, amely a mondák szerint gyógyhatású.
Később, 1707-ben még épült a hasadt kő mellé egy templom is - Loreto.
Mindkét templom a főút alatt, a hegyoldal erdejében áll.
Mindkét templom a főút alatt, a hegyoldal erdejében áll.
 |
| A meghasdt kő, a templom és a kápolna triója |
A templom mögötti kis patak olvadáskor hangos zúgással ömlik le a hegyoldalon, míg el nem éri a Tirole Achen medrét.
 |
| A római út erdei ösvényéről (régi fotó) |
A templom belseje igen egyszerű, puritán. Az ablak rácsán keresztül láttunk be.
Ezzel szemben a kápolna ajtaja mindig nyitva. Mécsesek is mindig égnek, a kút vize is folyamatosan csobog.
A zarándok templomok mellett egy kedves kis hütte (Jausenstube) közvetlenül a hasadt kő tövében várja a betérőket.
A fogadóban még a korabeli (1691.) eredeti öntött vaskályha egy része is látható. Abban az időben a vadorzók, határ menti csempészek is itt szálltak meg.
Az 1996-ban leégett régi fogadót közös erővel újraépítették és 2000 óta ismét várja a zarándokolókat, turistákat.
 |
| Télen a fogadó zárva |
 |
| Mára 310 éves |
A meleg nyári napokon az árnyas teraszon hűthetjük le magunkat egy hideg sörrel vagy egy rádlerrel, télen pedig a kandallós gyertyafényes fogadóban melegedhetünk fel egy-egy egyszerűbb, de kiadós étel mellett, mint pl. gulyás, sajt, szalonna, vaddisznó, zerge vagy kacsa. Előzetes megrendeléssel a fogadósné elkészíti a specialitását: ropogós aranybarna kacsasült rozmaringos burgonyával, vörös káposztával barna mártással vagy kenyérrel és szőlővel.
Karácsony és húsvét között a fogadó zárva van, márcsak a lavinaveszélyek - amely 1952-ben madj porrá zúzta az épületet -, és a járhatatlan utak miatt is. Ezen időben nagyon csendes a környék, bár előfordulhat, hogy megrendelésre a fogadósné kinyit és akkor a véletlenül betévedő vendég is "Herzlich Wilkommen"!
Karácsony és húsvét között a fogadó zárva van, márcsak a lavinaveszélyek - amely 1952-ben madj porrá zúzta az épületet -, és a járhatatlan utak miatt is. Ezen időben nagyon csendes a környék, bár előfordulhat, hogy megrendelésre a fogadósné kinyit és akkor a véletlenül betévedő vendég is "Herzlich Wilkommen"!
