Túraszezon avatás 2018

Szezon (májustól októberig) előtt nem könnyű nyitva lévő bajor vagy osztrák hegyi fogadókat találni, nekünk pedig bevett szokásunkká vált a túráinkat egy hegyi hütte vagy alm minden adottságával megfűszerezni. Túrakönyvünkből a környéken már szinte mindet végigjártuk, valamelyiket többször is, már az internet vagy más túrázók adnak segítséget újak felfedezéséhez. 
Ezennel a közeli Frasdorf település egy hüttéjére esett a választásunk, a start a település Lederstube parkolójából indult. Az út végig egy patak mentén (Ebnater Achen) halad - az ilyen túrákat kifejezetten szeretjük - kísér és hangjával akár vakon is vezet a célpontunk felé. Bár balgaság lenne csukott szemmel haladni, hisz annyi szépségben van része a túrázónak, főleg ilyen kirobbanó tavaszi napon, ami a miénk is volt az elmúlt hétvégén!

Kampenwand 1.669 m

A túra annyira könnyű, hogy kisgyerekekkel, akár babakocsival is könnyedén vállalható, ca. 1 óra az odaút. Kedvelt útvonala mountainbike-osoknak, nordic walking-osoknak. 
Épp megfelelt, hogy felavassuk lábainkat az idei túraszezonra. De nem menjünk a témában ennyire előre, csak az úton!

Egyik-másik árnyas részen még hófoltokra akadtunk. A májvirágok már eltűntek erre, helyüket az erdei kankalinok, berki szellőrózsák, tüdőfüvek, martilapuk és a patakparton mocsári gólyahírek vették át.

Ebnater Achen

A nagyrészt napos úton annyira kimelegedtünk, jól esett a túrabakancsot levenni és a jéghideg patakban lábainkat felfrissíteni, ezzel megnyitva az idei túra-évünket.

Ők mosolyogtak rám míg a patak szélén ültem

A lábfrissítő után hamarosan kiérve az erdős részről megérkeztünk a viszonylag sík hegytetőre, ahonnan csodás kilátás nyílik a cakkos Kampenwand észak-nyugati oldalára és a közeli hegyekre.

Kampenwand

Frasdorfer Hütte "Frasi" 950 m

A Frasdorfer Hütte vagy ahogy a helyiek hívják, a “Frasi” körüli asztalok mind foglaltak voltak, két helyet szorítottak nekünk is. Jól esett a házi készítésű lencse főzelék egy szelet barna kenyérrel és egy rádlerrel. A fogadó az év majd minden napján nyitva, hétfő és kedd szünnap. A bejáratnál kérik is a kedves látogatókat, hogy ezen a két napon ne zavarják őket, ők itt élnek. Micsoda életük van a hegyektől körülölelve 950 m-en... 

Nehezemre esett visszaindulni. Egy hatalmas fenyő tövében ejtőztünk és hallgattuk az erdei madarak dalát a tavaszról, az újrakezdésről.

A telet átvészelt egy szártalan bábakalács szépen megszáradt virágfeje sodrodott hozzám és jött velem haza...

Kőtenger - Szentbékkálla

A Balatoni-felvidék Nemzeti parkjának egy részén található a Káli-medence (régiesen Kállai-medence) és annak egy érdekessége a szentbékkállai kőtenger. Jó másfél éve egy blogos társunk bejegyzéséből olvastam róla részleteiben.
Kétszer futottunk neki, mire el is értünk a kívánt helyre, az időjárás kifejezetten nem kedvezett a túrázáshoz a húsvéti hétvégén. Először szakadó esőben próbáltuk megközelíteni Mindszentkálla felől, majd elnapolva eső nélkül sikerült végre eljutnunk a Káli-medence egyik legjelentősebb geológiai értékeihez.

Mindszentkálla központja

A két “kállai” település színes köveiből épült házak, kerítésfalak sokszínűsége elbűvölő, ahogy a domborműves fehérre festett homlokzatok, lépcsős tetőszerkezetek és a nádfedelek.

Az irányt Szentbékkálla központjából táblák mutatják, majd a kálvária után egy elágazásban mi a jelzést követve jobbra tartottunk, de a másik irány is odavezet. Az összeboruló fák alatt haladó földút meseszerű és igen hangulatos.

Szentbékkálli kálvária

Rövid séta után el is értük az első hatalmas sziklatömböket.

Évmilliók alatt az egykori Pannon-tenger homokja összecementálódott és kemény, kovásodott homokkő-tömbök alakultak ki, melyek közül az erózió a puhább anyagokat kimosta, eltávolította. Így alakultak ki a furcsa formák, melyekbe különböző alakzatokat láthatunk bele. Hatalmas lyukaktól pici mélyedésekig, repedésekig mindet megtalálunk illetve a növények és állatok már meg is találtak maguknak. Madáritatókként, mohabölcsőkként szolgálnak.
Kapuk, üregek, hasadások, sima csiszolt felületek tarkítják a sziklatenger tagjait. Legismertebb darabja az Ingókő, melyért picit mászni kell. Érdekessége, hogy több ember súly alatt megmozdulhat. Előttem ketten is próbálták, és én egyedül sem találtam meg a pontot - vagy túl könnyű volt a súlyom hozzá -, hogy kimozdíthassam.

Az Ingókő 

A Nemzeti park ezen környéken több helyen is található kőtenger-képződmény, a legjelentősebb a szentbékkállai. A 19. századig malomköveket készítettek a kemény homok-kövekből. A közeli Kővágóörs település neve is innen eredeztethető.

Egyes spiritualisták vélnek itt energiavonalakat, gyógyító rezgéseket. Kellemes hely az biztos, döntse el mindenki magának, hogy hisz e benne, mert érdemes egyszer erre a dombra is felmenni!