"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2018-06-04

Illatos Andalúzia 7, Málaga - Alcazaba

A Costa del Sol szívében fekvő várost Málaga-t kétszer is meglátogattuk, látnivalót nyújtott és a hangulata is megfogott bennünket.
Első alkalommal az aréna közelében parkoltunk és sétáltunk a belvárosba.

A három grácia szökőkútja 
Aréna
Malaka, ahogy a föníciaiak nevezték városukat Kr. előtt a 8. században alapították. Követve őket Kr. után a rómaiak, fontos szerepet a város a 11. században már a mórok alatt kapott, amikor a cordobai kalifát itt rendezte be az egyik rezidenciáját. Nagyobb változást 1487-ben élt meg a település, amikor a spanyol keresztény királyság meghódította falait.
Mára Andalúzia gazdasági központja és a turizmus oázisa Málaga, különösen Estepona-ig épült a legtöbb hotel. A közelmúltban felújított reptér éves szinten mintegy hét millió turistaforgalmat tudhat maga mögött. Pablo Picasso szülővárosát talán épp ezért is érdemes elő- vagy utószezonban felkeresni, hogy megtalálhassuk az apró részletekből álló szépségeit, mert abból is van bőven.

Elsőként a mór időkből ránk maradt Alcazaba erődítményt céloztuk meg. A 11. században épült vár egy föníciai palota alapjaira épült, legelső írásos nyomok a 8. századig vezethetők vissza, amikor is börtönként szolgált. Arab “al-qasba” - citadella. Miután a város egy magaslati pontján áll, messziről is jól látható eme jelképe.
Az orientális jegyek, színek az árnyas kertek elrendezettsége, a csobogók formái, vízelvezetők, a rózsák, citrusfélék és egyéb növények illatai teszik az épületegyüttest varázslatossá és feledhetetlenné, melyhez később a kilátás a városra, tengerre teszi pompássá. Talán mindezekért is hívják "kis Alhambra-nak". A vár egyedül látogatható és az olcsó belépő több, mint megéri esete (korábban ingyenes volt). Belépő: 2,20 Euro (kombi-jegy a Gibralfaro várral együtt 3,55 Euro - 2018)
Mindjárt a bejárat lábainál egy római amfiteátrum félköríves kő lépcsői fogadnak.


Alcazaba bejárata




Aljzat
Mennyezet


Kilátás a Pedro Luis Alonso mediterrán kertre
Aréna







A kertekben, udvarokban csordogáló víznek, a különböző kutaknak köszönhetően a falak közti megrekkenő meleg is elviselhető volt, hűtésként is szolgált és a szemnek, fülnek is igen kellemes. A mórok értették a módját, hogy varázsoljanak maguknak üde oázisokat.


Háttérben a kikötő világítótornya




Tavasszal a citrusfélék, jázminok bódítják illatukkal a környéket. Ottjártunkkor a rózsák és egyéb illatos bokrok bódítottak. A pálmák ágairól zöld papagájok rikoltoztak.





A falak tégla és terméskövek összessége. Az orientális kapuk, ablakok mellett jól megférnek a római oszlopfők, de feltűnnek a reneszánsz jegyei is.
















Bámulatosan szép!
A palota belsejében egy kis kiállítás fogad őskori, római és arab gyűjteményekkel.






Kilátás a kikötőre és Málaga zöld parkjára



Alcazaba makettje
Különösen tetszett nekünk, hogy egyedül, a saját tempónkban tudtunk haladni az Alcazaba egész területén, mindenütt annyit időztünk, ami nekünk megfelelő volt. Kellemes leülni bármely részén, befogadni a látnivalókat, igazi kikapcsolódás és inspiráció egyben.

Egy gyalogúton kellemes kis sétával fel lehet sétálni a következő - még magasabban fekvő - Gibralfalo várhoz.

Folyt. köv.

2018-06-01

Illatos Andalúzia 6, Río Chillar

Nerja folyója a Río Chillar egy kalandos, nem mindennapi túrára invitál minden vállalkozót. Garantálom, hogy mindenki vizes lesz!
Nem volt kérdés, hogy ott a helyünk, ha már a Caminoto del Rey túráról lemaradtunk. Aki oda készül időben vegye meg online a jegyeket. Bár környékismerők nem annyira ajánlották a “turistás” volta miatt.

Egy sokhelyes, ingyenes parkolóban hagytuk autónkat Nerja szélén és követtük a sportcipők nyomát...
Motril egy napórája

Egy autópálya átível a Río Chillar szurdoka felett
A túra közvetlen a folyó mellett, de inkább a folyóban vezet a Tejeda, Almijara y Alhama a Sierra Nevada egy természetvédelmi területén.






Amint a szurdok mélyére értünk egyre állottabb levegő fogadott. Tücskök, szöcskék muzsikáltak, madarak csiviteltek, virágok nyíltak. Fűszeres fenyőillat és egyre melegebb levegő lengett bennünket körül, kerestük a víz hűsét.







Kezdetben alig csordogált a patakmederben valami. Szomorúan láttuk a munkagépeket, csöveket, vízelterelést. Aztán minél tovább haladtunk, ahol már gépek nem igen tudnak haladni visszakaptuk a Ríó Chillar természetes arcát.
Nem csak mi túráztunk ott azon a napon. Előttünk, mögöttünk is jöttek folyamatosan, spanyolok, franciák, hollandok, sokan kutyákkal. Egy holland párral viszonylag egy tempóban haladtunk, viccelődtünk és kölcsönösen fotóztuk egymást.








Nyíltak az íriszek

Kellemes, friss patak 
Cuppogós túra indul!


Minél jobban szűkült a szoros, mélyült és sebesebben folyt a víz annál élvezetesebb lett a túra. Elértük a vízesést, viszonylag kevés vízzel, de annál szebb mohás sziklafallal. Volt, hogy a patak jobb oldalán, volt, hogy a bal oldalán haladtunk, desokszor a közepében.


Hiányos volt, feltettem rá a hetediket






Torlódtunk a toroknál



Amikor elértük a szoros torkát, a legszűkebb szakaszt, ahol karnyújtásnyira értinthettem a mészkő-, márványfalakat jobbra és balra, akkor lett a legizgalmasabb és a legszebb a túra. A víz erősen sodrott, olykor bőven térdig ért az 1,65 m-es magasságomhoz, meg kellett kapaszkodni a falakban, egyensúlyozni a köveken. Többen túrabotokkal tették. Nem vittem, nem hiszem, hogy a kövek között segítség lett volna számomra.




Kristálytiszta víz
Mészkő, márvány

Fantasztikus formák, színek, víz formálta alakzatok.





Ismét szélesedett a szoros. Sokan lemorzsólódtak, mi is elveszítettük a holland párt, ők visszafordulhattak. Jöttek vissza azok, akik leköröztek bennünket. Kérdésünkre, hogy miért, volt a válasz már nem olyan izgalmas és mélyül is a folyó. Olvasataim alapján 8 km az érdemi szakasz. Óránkra pillantva 2 órát mentünk és újabb 2 óra várt ránk vissza. Átlag 4 km-t tesz meg egy ember normál gyalogláskor egy óra alatt. Ca. 16 km-t mehettünk aznap a 17 km hosszú folyó egy szakaszán. Férjem mondatán még most is mosolygunk “ lemostuk bakancsunkról az Alpok porát a spanyol Río Chillar-ban”.





A legérdekesebb és legizgalmasabb túránk egyikét itt a Río Chillarban éltük át.

Tippek: a legfontosabbak a túrára; egy jó profilú (túra)cipő, megfelelő (túra) zokni, + mindezek váltásnak, rövid nadrág, cappy (sapka), naptej, ivóvíz, hátizsák amiben esetleg vízmentesen iratainkat, dolgainkat vihetjük (jól jöhet, ha a vízbe csusszanunk), esetleg túrabotok (bár úgy gondolom sok helyen inkább hátrányos, de ezt döntse el mindenki maga). Ami még megszívlelendő, eső után ne induljunk el, az összegyűlt víz inkább veszélyes lehet, mint kalandos.

Folyt. köv.