Novemberi ajándék

Ruby Wax komikus/színésznő/pszichológus egy gondolata: “Mindannyian született pesszimisták vagyunk, mert ez biztosítja fajunk fennmaradását. Készen kell állnunk a vészhelyzetekre. Ezért vagyunk hajlamosak a szépség helyett a negatívumot meglátni mindenben. Valaki egyszer megjegyezte, hogy öt negatív gondolatunkra csak egy pozitív jut.”

Az első novemberi hétvége borongós, szürke felhőkkel indított. Mégis, hogy ne a negatív gondolatoknak engedjek utat kerestem abban a reggelben is a szépet. A természetben ezt nem is olyan nehéz, csak meg kell állni, figyelni, hallgatózni. Lassul a pillantás, az orrcimpák aktiválódnak és már zsonganak is a pozitív érzések velük a pozitív gondolatok.

„A természet az egyetlen könyv, amely minden lapján nagy tartalmat nyújt nekünk.” Johann Wolfgang von Goethe

Egy elvirágzott és lábon száradt aranyvessző ék, mint az ősz virágai indítottak el bennünket felfelé az osztrák Aschinger Almhoz.

Egy túrázóval sem találkoztunk ezen a hétvégi napon, egyetlen szembejövőnk akadt csak. A tömeg autóval érkezik.

Puha szőrű, aki itt lakik

Zahmer Kaiser 2.002 m

Kicsorduló könnyek.

Mire 900 - 1.000 m-re értünk a fák közt áttörtek a napsugarak és minden sokkal színesebbé változott. 
Közelítettünk a csodakertű Kölnberg fogadóhoz. Az út mentén áll és mindig örömmel fedezem fel a kert újdonságait. Látszik, hogy szeretettel gondozzák.

Zahmer Kaiser

Nem kell csodálkoznom, hogy lenn a városban nyílnak a kikeleti bangiták, amikor a hegyek is ontják virágaikat a novemberi indiánnyárnak köszönhetően. Közel 1.000 m-en (!) a legelőkön ismét szirmot bontottak a százszorszépek, az árnyékban az erdei ibolyák, az almok kertjeiben a rózsák és rügyeznek a ribizlik. Kusza évszakok és én mégis kedvelem!

Üvegházi pihenő

A Zahmer Kaiser északi (árnyasabb) oldalán haladtunk és nagyon jól lehet látni, amint a sziklák örleménye a hegy alján összegyűlik. Egyszer eltűnik, porrá lesz ez a kétezer méter magasság is.

Az Aschinger Alm (1.100 m) ismét teltházas volt, többen elegánsba öltözve ünnepeltek. Talán többes keresztelő lehetett, így gyerekektől hangos volt a ház. A tágas és hangulatos hegyi fogadó, a kedves kiszolgálás és a finom ételek mégis mindig hosszasan marasztalnak, ha nem is odakinn a táj szépsége miatt időzünk.

Baracklekváros palacsinta és almás rétes vaníliafagyival

Nyúlik az árnyékunk

Indulás haza!

A lemenő nap fényében