Épp hat éves lesz a legutóbbi bejegyzésem erről a túráról, pedig már jó párszor megtettük a nem túl magas, 847 m kis hegyre az utat.
Flintsbach am Inn mellett húzódó pici önálló hegy tetején csak egy kis bronzkori templom áll, na meg egy kis fogadó a túrázóknak.
A hegy lábánál áll Falkenstein (532 m) fellegvára, mely alsó és felső várból áll. Utolsó információm szerint magántulajdonban volt - megváltozott. Egy hatalmas tábla és az álványzatok is elárulták, hogy karbantartási munkálatok alatt áll egy alapítványon keresztül. Ez évre készen is lesz.
 |
| Falkenstein vára |
Részletesen már írtam a vár és a bronzkori templom történetéről. Sok-sok fotóval itt olvashattok róla. Ezennel az aznapi élményeket, benyomásokat örökítem meg.
Elhagyva a várat míg mentünk felfelé emlékeztem ez első alkalmakra, mennyire nehezen vettem a levegőt a rövid és folyamatosan meredek úton. Kondícióm javult és már rég nem okoz gondot a Petersberg.
Kisebb vízesések ereszkednek alá útközben, ezennel nem túl bővízűek. Viszont a mohán megszürt alácsorgó víz most is olyan frissítő és üde, mint évekkel ezelőtt.
Itt láttam először és jegyeztem meg magamnak a foltos kontyvirágot. Így ez a hegy nekem már ezzel a növénnyel áll szoros összefüggésben. Nem is kellett sokáig keresnem a szemeimmel, most van itt az idejük, rengeteg van belőlük. Ősszel piros/narancs bogyós termései világítanak majd az avarból. E növénycsaládba tartozik a közismert szobanövény a vitorlavirág és a világ legnagyobb és legbűzösebb virága is a titánbuzogány, mely Szumátrán honos. Egyszer sikerült a Müncheni botanikus kertben személyesen is megnéznem ezt a különleges kontyvirágot.
Erdei holdviolákkal, fogasírekkel volt telítve az erdő alja, megjelentek a mécsvirágok, néhol boglárkák sárgítottak, szirmokat bontott az erdei szamóca is. Fantasztikusan lehet érzékelni, hogy sárgából lilásba, violába vált a hegyeken a természet.
"valamivel többet találsz az erdőkben, mint a könyvekben. Fák és kövek fogják tanítani neked, amit a magiszterektől nem hallhatsz." Szent Bernát 106. levele
Egy farkasszőlő-féleséget is találtam, kár, hogy még nem nyílt ki. Vajon mi lehet?
Megvan még az itteni meghasadt kő is és a kálvária állomásai is röviddel a Petersberg bronzkori temploma előtt.
A kilátás most is csodás volt fentről, mégha nem is volt napsugaras tiszta idő.
 |
| Az Inn-folyó völgyével |
 |
| Flintsbach am Inn és Brannenburg települései |
Idejét sem tudom megmondani mikor ettem utoljára debreceni Hungarikumot, csípős mustárral és tormával. Hiszem, hogy a szervezet jelzi mikor mire van szüksége… :-D
 |
| Még langyos sajttorta barackkal |
 |
| Rádler és barna sör |
