"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2018-08-06

Csopak kilátója

Már messziről láttuk a Veszprémi úton jövet a zöld kilátót a Csákány-hegyen és azt reméltem, hogy az időjárás kegyes lesz hozzánk, hogy oda fel tudjunk menni. Balatoni ottlétünk első napjai kánikulája a vízparton tartott bennünket, majd amikor egy eső után felfrissült a levegő azonnal menetirányt változtatva a Csopak temetője közeli parkolóban frissen nekivágtunk a csákányi cseres-tölgyes erdőnek.





Esőmosta keskeny úton haladtunk, néhol csúszós is volt még a sziklás talaj. A cserszömörcék kerekded levelein prizmaként csüngtek az esőcseppek a napfényben. Bőséges nedvességet kaphatott a 300 m magas hegy, igen párás volt a levegő. Az intenzív illatok a nedves erdőben finoman csiklandozták az orrom, főként mikor a hosszúlevelű fenyők mellett haladtunk el.



Szinte csak mi voltunk az erdőben




A nedvességre megjelentek az első gombák és beérett az erdei som is.





Egy idő után elágazik az út, a rövidebb, de meredekebb szakasz egy nyomvonalon halad a sűrűben. A hosszabb szakasz 3 órás. Mi a meredekebbet választottuk.


A régi kilátót 2015-ben újraépítették és nagyon tetszetős a fák között zöld színével. A közel 12 m magas faszerkezet körpanorámás teraszáról páratlan kilátás nyílik a Bakonyra és a Balaton keleti medencéjére.










“...Szelíd bércek, szép völgyek, vad hegyek!
Így, együtt maga a Bakony-rengeteg!” 
Halász István: A Bakonyról

Több túraútvonal vezet ehhez a kilátóhoz is. Az Országos Kéktúra útvonala sincs olyan messze innen.
Hazafelé egy másik kilátó búcsúztatott, a Somló-hegyen álló alsóörsi kilátó. Legközelebbi túra!



2018-08-05

Esőnap - akkor Tihany

Egyet gondoltunk és szinte egyszerre mondtuk ki a férjemmel, ha a Balatonnál járunk és esik - akkor Tihany. Az utóbbi időben mindig úgy alakult, ha ott jártunk, akkor esővel fogadott. Ezt a hagyományt most sem szakítottuk meg. Az eső az Apátságnál fogadott bennünket.









Nagyon finom cukormentes eper limonádét ittam és a hűs gyümölcsleves vagy a fahéjas, túrós fánkocskák is ízletesek voltak az apátság közeli esőtől védett teraszon.




Hamar csendesedett az eső, jól esett picit andalogni, nézelődni a tájházak és kézműves dolgok között.





Megfogadtam magamban, mi mindent szeretnék enni hazai közegben/balatoni közegben, amire már rég vágytam. Az egyik ilyen a lángos volt. Itt Tihanyban a rétes és lángosozóban kínálkozott az alkalom, nagyon-nagyon finom volt!







Egyszer csak kisütött a nap és a felfrissült levegő tökéletes lehetőség volt egy túra teljesítéséhez a zöldben! De erről majd a következő bejegyzésben...

2018-08-02

Balatonfüred, te csodás!

„…s az a Balaton mintha rám nevetne, s az a nádas mintha nekem súgna-búgna, s a látásnak messze határán égnek, földnek, Bakonynak, Tihanynak, tengervíznek édes ölelkezése, bizalmas összehajlása, s mindez egymást kerülve, váltogatva, kergetve, egymással összejátszva s a hátam mögött nyugvó nap arany sugarával ragyogón fölékesítve…“ Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül

Amikor szállást foglaltam a júliusi hétvégére nem tudtam, hogy épp azon a hétvégén rendezik meg a füredi Anna-bált. Később realizálódott bennem, még sosem jártam ott ekkor, te jó ég, biztos tömeg lesz a városban, a parton.


A Reformkort idéző történelmi ünnep idén a 193. alkalommal került megrendezésre. Az Anna-bál szépe választáson kívül Prímásverseny, Opera gála, térzene, táncbemutatók színesítették a füredi hétvégét.
Az első füredi Anna-bált 1825. július 26-án rendezték meg a Horváth-házban. Az inkább villának nevezhető épület előtti tér a szívkórházzal és az Anna Grand Hotellel közrefogva a rendezvények központjává vált ezen a hétvégén.







Ügyesen a tömeget kikerülve és a hőséget enyhítve a vízparton, a vízben és az árnyas sétányokon töltöttük inkább az időt. Csodás a belváros, minden igényt kielégít. A korhű romantikus ruhákba öltözöttek nélkül is elegancia és grácia, Kisfaludy, Blaha és névadóm Jókai utcái, épületei között, a parkban, a sétányok mentén. A koros platánok levetve szürkés kérgüket krémszínű krinolinjaikban elegánsabbak voltak mindenkinél.






Sós-fémes vízét természetesen megkóstoltuk
A bált megelőző este, mikor elült a zaj sétánkkor beinvitáltak a Kedves Kávéház és Cukrászdába. Minden bizonnyal azért bólintottunk rá, mert valóban kedves volt a meghívás. Rendelésünkre várva lapozgattam az asztalon lévő kis történeti füzetecskét. Nevéhez hűen kedves a története és ahogy továbbviszik a hagyományt. Nem utoljára jártunk itt!
Meglepetésünkre rövid idő után a szomszéd üzlet balkonján egy fiatal dj zenét szolgáltatott. De milyet? Különleges dél-amerikait, spanyolt, közismert amerikait és mégis illett a képbe. Alig bírtam ki mozdulatlanul az asztalnál. Nagyon jó hangulatot teremtett, nekünk maradandó emléket.






A bál estéjén a tó felett szürke felhők gyűltek. Természetanya kegyes volt, csak a tó vizére szórta üdítő cseppjeit, csak amikor már zárt körben ünnepeltek küldte az áldást a városra is.









A füredi vitorlásverseny is ezekben a napokban zajlott. Az 50. Kékszalag Erste Nagydíj alkalmából a Vitorlázeum és egy parti kiállítás várta a füredi mólónál az érdeklődőket. Emlékezés az egykor útjára indított megmérettetésnek, a győztesekre a technika csínjára-bínjára. A média és egyéb reklámot meglovagoló cégek gyűltek össze a sétány központjában. Nagy volt a tömeg a hőségben.



Mini-vitorlások versenye 






Volt még egy pont függetlenül báltól és versenytől, ahol szinte mindig sokan várakoztak és az a Füredi korzó fagyizó volt.

Éjszakai tömeg a fagyizó előtt
Bizony megérte a sorokat kivárni! Pár éve olvastam, hogy az északi part legfinomabb fagylaltját itt készítik. Nos, azt nem tudom, de hogy mi sem hagytuk ki egy nap sem - volt, hogy többször is - az biztos. Kivártuk a sorokat, mert megérte! A 28 különböző fagylalt közül nem volt könnyű választanom. A közismert fajták mellett különlegességekkel is kirukkoltak. Megkóstoltam a Tihanyi visszhang néven futó hideg édességet is, mely (természetesen) levendulás, mellette madártej málnalekvárral és mandulagrillázzsal készült, de volt mákvirág és egyéb nem mindennapi is. A narancsos csoki tetszett, de a pálmát nálam a sós karamell vitte el! Minden nap megörvendeztettem vele magam. Megemlíteném, hogy a 3-4 sornyi tömeget kiszolgáló fiatal lányok kedvessége, türelme fokozta nálunk a fagyizás örömét! Köszönet érte ezúton is. :-)

Csodás esti fényekkel búcsúztatott a város a part mentén.







“Süt a nap, egy felhőn fekszem
Rózsaszín napszemüvegben
Bíbor köd a felhők fölött
Kipróbálom máskor is, bejött
Ez a végtelen kényelem sziget
Nézz szét, úgyse láttál ilyet
Végtelen kényelem sziget
Paradicsom a felhők felett” 
Hooligans: Paradicsom