"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2018-12-02

Karácsony hava

A hónap első napját megnyitottuk egy nagy karácsonyi vásár-járó nappal München belvárosában.




Ilyet is régen tettünk, nem kedveljük a tömeges megmozdulásokat. Mégis mindkettőnknek volt kedve kivételt tenni és bevetni magunkat az ünnepi hangulatok kezdetébe. Annyira jól éreztük magunkat - minden jó összejátszott - hogy egy egész napot töltöttünk a belvárosban, a sötétség vitt haza. Ismét felerősödött bennem mennyire kedvelem Münchent.




Ezennel megnyitottuk az idei adventi időszakot :-)
A Marienplatz-on kezdtünk és már reggel 10-kor mindenütt sokan voltak - igaz, még sosem láttam e teret üresen, kevés emberrel - de sehol sem tolakodtak. Sőt, utcákon, tereken, üzletekben, kávézókban, éttermekben mindenki türelmesen adta át magát az ünnepi hangulatnak. Ráérősen nézelődtek, beszélgettek mindenütt és ez ránk is ránk ragadt. Rengeteg turista mindenütt, csoportos vezetések olasz és angol nyelvterületűeknek.






A Rathaus (Városháza) a napfényben pompázatos arcát mutatta, a karácsonyi fenyő egyszerűsége támogatta azt. Sokan vártak a harangjátékra, ráérősen kortyolgatták forralt boraikat. Az egész teret belengte a bor, a puncs, a pörkölt mandula, gesztenye és a vaníliás, fahéjas, fenyős illatok...





Forralt borral és narancsos sült almás punccsal (4,- Euro/ db) indítottunk, melyeket karcsúan elegáns matt üveg poharakban kaptunk. Aki szeretné 3,- Euroért akár haza is viheti (másutt is ennyiért láttam a betéti díjakat). 
Ahányszor karácsonykor itt jártam egy kirakatot egész biztos nem mulasztottam el a Weinstraße-n. Megállok előtte, mint egy gyerek és próbálom szemeimmel befogadni a karácsonyi mesét.




A városházát körbejárva mindenütt fabódék áruival csalogatják az arra járókat. A belső udvar is rejteget egy leheletnyi karácsonyi hangulatot.








Innen merre mentünk tovább, arról a következő bejegyzés szóljon.

Mennyi látnivaló... :-)

12 megjegyzés:

  1. Szép! Örülök, hogy jól indult az adventetek. :-) Az enyém sajnos nem. Ez a harmadik évünk Nürnbergben, és az első, amikor végre kijuthattunk az adventi vásár megnyitójára, amikor a Christkind a Frauenkirche "tetejéről" megnyitja a vásárt, elmondja a beszédét. Mikor elindultunk, szemerkélt az eső, mire odaértünk, és a megnyitó elkezdődött, már szakadt. Persze mindenki esernyővel a kezében. Én is. Tömeg mindenhol, és a jó helyek már elfoglalva, ahol mi megállunk, onnan sem látni semmit. Ennek ellenére a mögöttünk levők elkezdenek kiabálni, hogy csukjuk be az esernyőt. Eszem ágában sincs, zuhog az eső, és tényleg semmit nem látni onnan, ahol állunk, tehát értelme sem lenne. Erre egy nagydarab pasi elém áll kinyitott esernyővel. Nem zavar, mert ígyse-úgyse látunk semmit, de a beszédet hallani szeretnénk. Majd hirtelen összecsukja az esernyőjét és rám ordít, hogy csukjam össze az enyémet. Mondom, hogy nem, mert zuhog az eső és amúgy sem látni semmit. Erre az arcomba nyomja a középső ujját. Na, ennyi, boldog adventet... :-( (Ja, és persze nem én voltam az egyetlen, nyitott esernyővel, előttünk többen is esernyőkkel álltak.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, sajnálom, hogy nem igazán jön össze az adventi megnyitó. :-( Az időjárásról ugye senki sem tehet, de az emberi butaságot lehet(ne) korrigálni. Nem is értem a fickó hozzáállását. De ne hagyd elvenni a kedved, csak azért is szép adventi időszakot kívánok Nektek! :-)

      Törlés
  2. Ha félre tudod tenni azt az érzést, hogy "ezt is, meg ezt is szeretném" - akkor talán - csak nézelődni jó lehet az ilyen adventi vásárban. Én csak azon szoktam elgondolkodni, hogy milyen töménytelen mennyiségű felesleges dologra adnak ki pénzt ilyenkor az emberek. Van értelme ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi bizony félre tudjuk tenni Aranyos, az együtt töltött idő - és annak milyensége - ami számít nekünk. Valójában nem is figyeltem mit vesznek az emberek, inkább mit kínálnak az üzletek és hogy az árak nem különösebben emelkedtek. Bár még most az elején vagyunk, a finis-ben változhat minden.
      Valójában mindenkinek magának kellene tudnia minek van értelme, talán egyszer rájön mindenki, kívánom. :-)

      Törlés
  3. Éreztem az ízeket, illatokat. Jó hangulatot hoztál velük.

    VálaszTörlés
  4. Szép dolgok vannak ott. Az első itt töltött évem óta nem jártam többet a Marienplatzon a Christkindlmarkton, azaz már 16 éve. Nem annyira vagyok oda értük, szinte soha nem veszek semmit sem, és az ilyen forralt borokat, puncsokat nem szeretem, a tömegtől meg nemekülök, így nekem jobb így, mások képein nézegetni. ;-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Minden évben mi sem járunk, talán ezért is volt hangulatunk hozzá az idén. A tömeg sem volt vészes és a "Hektik" sem volt (még) érezhető.

      Törlés
  5. A 11. fotón az kilincs vagy kopogtató? vagy csak simán az ajtódísz része? nagyon-nagyon tetszik!! :)

    Már akkor is szeretek nézelődni, mikor még csak az előkészületeket látni. Amikor éppen állítják a fenyőt pld. :) mikor nov. elején N.országban voltunk, már állították a fenyőt, a kirakatok, üzletek már mind talpig díszben voltak, szóval jóval előrébb jártok ilyen tekintetben(is) mint itthon.
    Volt egy hosszú-hosszú kirakatsor, amiben mesejeleneteket ábrázoltak és mind mozgott, mindegyik figura csinált valamit. Állatok voltak, kedves macik, kutyusok, sünök, nyulak stb., mondjuk a majmokon csodálkoztam, mit keresnek a "hóban", de attól függetlenül nagyon látványos és kedves jelenetek voltak. Rengeteg gyerek nézte mindenütt, persze nekik készült főleg :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sem kopogtató, sem kilincs, a városháza tele ilyen és ehhez hasonló kőfigurákkal.

      Eléggé változó, hogy hol mikor kezdik el az adventi díszítést. Nálunk szerencsére csak november végén indult be a faállítás és a fabódék dekorációkkal. Viszont már augusztus végén (!) lehet kapni a diszkontokban az adventi édességeket... :-O Persze ennek a hagyományokhoz semmi köze, egész másról szól a történet. :-)

      Törlés
  6. Kőfigura? én teljesen fémnek néztem, olyan fémesen csillog :D

    VálaszTörlés