Verona után betértünk egy-két órára Lazise városába is. Délről megközelítve a Scaligerik egy újabb impozáns vára, annak hosszú várfala már messziről invitál a városba bennünket.
 |
Velencei szárnyas oroszlán |
Számunkra a város még egy különlegességet rejt, városunk, Rosenheim terstvérvárosa.
 |
Rosenheim és Lazise címerei |
Szeretem ezeket a (mellék)utcai pillanatokat. Amilyen ráérősen várakozok a bicikli - lekötés nélkül - a virágos ládákhoz támasztva, olyan nyugalom és szabadságérzés vesz engem is körül. Elillan minden zaj, stressz és bántó - igen - ez a dolce vita bekúszik, rád talál és átölel, csak engedd el magad...
 |
Gránátalma |
Ellenben a városházára nyíló kikötő, egyik oldaláról a Piazza A. Paternio a másik oldalról a Via Fontana kiülős éttermei, kávézói, fagyizói szinte mindig egyfajta nyüzsgésről gondoskodnak. Itt indul be az élet és ez is a dolce vita része, e kettősség adja a teljes egészet, azt a varázst, amit szeretünk, ami mindig is visszahoz bennünket!
 |
A kikötő és a Via Fontana egy része |
 |
Városháza |
Az étteremben mindenki bennünket figyelt, mikor a pincér felszolgálta a páromnak a calzone-t. :-) Magasan felfújt formája lelógott a tányérról. A mellettünk lévő asztalnál meg is kérdezték, hogy lefotózhatják e. Jót mulattunk ezen!
 |
Calzone |
Folyt. köv.