Látogatóban jártunk Vogtland közelében és a pár napba beiktattunk egy kis felfedezést is a környék nevezetességeihez.
A 12. és 13. században egy független kormányzóság irányította az un. Vogtland (kormányzóság, intézőség) területét, mely a mai szász Plauen, a türingiai Greiz, Schleiz, Weida és Gera, a frank Hof és Selb és a cseh Asch települések körét alkotta.
Vogtland gyöngyszeménél - a Weiße Elster folyó menti szűk völgynél elterülő Greiz városában és környékén jártunk.
A környék már a korai kőkorban is lakott volt, melyet a kelták, a germánok, a szlávok követtek. A város nevének eredete is a szláv Grewcz-re eredeztethető.
1225 óta jegyzi a Vogtland-i önálló kormányzóság, ami az 1600-as évek vége felé hercegségi fejedelemmé nőtte ki magát.
A vasút kiépítésének is köszönhetően egyre több üzem, gyár - szövő- és papírgyár - telepedett meg, később egyéb ipari cégeket, kémiai üzemeket is vonzott a hely. Az ott lakók büszkék voltak, ahogy ma is - hallottam egy őslakostól a mondást - “amit Greiz szőtt és színezett, az még az unokáknak is tartósan megmaradt”.
Fokozatosan lendült fel az 19-20. században a greizi élet.
Néhány példa az 1900-as évekből: dupla annyi lakosa volt a városnak, mint ma (ca. 21.000), 11 milliomost (vállalkozó) mondhatott magáénak. Ami akkor német viszonylatban számszerűen itt volt a legtöbb. 7.200 szövőszék, 32 millió m2 szőtt anyag.
A világháborúk, a gazdasági válságok eltüntették e régi gazdagságot, mára csak az egykori - gyakran üres - épületek emlékeztetnek minderre a városban sétálva.
Az épületek stílusa egész más erre, mint felénk Bajorországban. Vörös és okker színű téglákból készültek, víztaszító palával fedett tetők és falak és az igen gyakori favázas szerkezetű épületek ‘Fachwerk’ házak adják az utcaképeket. Ugyan a favázak sokszor már vakolattal fedve, "elrejtve", mégis kilátszik egyiknél, másiknál. Van, ahol most is renováltan láthatóak a fagerendák, de koránt sem olyan gyakoriak, mint Németország északabbi tartományaiban.
Ezt az ácsok által precízen összeállított gerenda-szerkezeteket eleinte fából/vesszőből font és agyaggal bevont keverékkel töltöttek ki, később téglákkal. A 19. századig a leggyakoribb építési mód többnyire észak Németországban, de hazánkban is, egész Európában, sőt más kontinenseken is gyakran használt építkezési forma volt.
Bajorországban, Dél-Tirolban és Ausztriában inkább a ‘Buntwerk’ jellegű építkezés dominál, olykor ma is. Ez a kereszt-gerendás faácsolási technika inkább díszítő és merevítő célt szolgált.
 |
| Egykori 'Fachwerk' ház (Greiz), itt téglákkal kitöltve |
 |
| 'Bundwerk' ház (Bajorország) |
Greiz felfedezését a belvárosban kezdtük az Am Markt sétálóutcában, ahol a városháza mesevár formája köszönti az erre haladókat. Egy hétköznapon jártunk ott, viszonylag csendes kis város fogadott bennünket.
 |
| Am Markt |
 |
| Városháza |
 |
| Ötvös ház |
Az 1908-as tűzvészben több ház is leégett az utcában, tk. egy ötvös sarki háza is. A kézműves leszármazottja egy év múlva újraépíttette a házat és egy markáns színes fali mozaikkal díszíttette, mely egy ötvöst munkában ábrázol.
A város nevezetessége - mely a címer központi témája is - több távolabbi pontról is látható. Az egykori felső kormányzósági palota egy dombon magaslik, védőn néz le a városra.
 |
| Oberes Schloss - Felső-kastély a Westernhagenplatz-ról |
Helyiektől útmutatót kaptunk, hol induljunk fel a dombra a kastélyhoz. Az emelkedőt sziklapincék kísérik, egész pontosan 19 mélyen a szikla gyomrába vésett üregek. A vésőnyomok bizonyítják a kemény kétkezi munkával vájt pincéket, melyeket a 17-18. században főleg élelmiszer tárolására használták. Igen jó lehetőséget biztosított az akkor ott élőknek, hisz egész évben egyenletes hőmérséklet és páratartalom szavatolta a tarthatóságot a mintegy 900 m2-en.
 |
| Szikla-pince sor |
 |
| Sziklafalak |
Információs táblák tudatják velünk a hely nevezetességeit, kínálnak túrautakat.
 |
| A Felső-kastély még alulról |
Miután egy villámcsapás végett szinte a teljes egykori épület leégett a reneszánsz jegyeiben újraépítették.
A 18. században az akkori uralkodó - XI. Henrik Reuss gróf - a belső tereket a rokokó jegyeiben alakíttatta át . A városban lenn található Alsó kastély pedig a későbarokk jegyeit viseli.
1919 óta a Felső-kastély Greiz városának tulajdonában áll.
 |
| A renovált bejárati kapu, ahová kavicsos út vezet |
 |
| Víztároló |
 |
| A belső udvar |
 |
| Gólyaláb-torony kapuja |
Kilátás Greiz városára.
 |
| A város folyója, Weiße Elster |
 |
| St. Marien templom 1736-ból, mellette az Alsó-kastély |
 |
| A sziklára épült házak |
További renoválások zajlottak éppen a belső udvarban. A felálványzott épületek és a sziklafalak között nem tudtuk a teljes belső teret bejárni, bementünk a főépületbe.
 |
| Reuss fejedelmi címer |
Odabenn egy kedves fiatal ember fogadott és elmondta, hogy az épületben múzeum vezetéssel zajlik, ami legalább három órát vesz igénybe. Ennyi időnk sajnos nem volt, mondtuk ezért visszajövünk máskor (aki erre kíváncsi ennyi időt kalkuláljon be), mégis kedvesen felajánlotta nekünk, hogy a földszinten nyugodtan nézzünk csak körül.
 |
| A Reussok fejedelmi koronája |
 |
| Szárnyas oltár |
 |
| Kazula |
 |
| Mennyezeti stukkók |
A földszinti termekben festményeket, műalkotásokat állítottak ki, melyek annyira nem nyerték el tetszésünket.
 |
| A lemenő nap fényében |
Szép helyen jártatok megint. Kár hogy a favázas házakat úgy átépítették, hogy pont a favázak nem látszanak.
VálaszTörlésVan egy kép, amit kétszer is betettél, egy sziklafalas, amin olyan mintha egy arc lenne.
Voltak vakolatlanul is, de arról elmaradt a fotó. Valóban, köszi le is szedem a dupla képet. :-)
TörlésNaná, hogy engem az egész meséből leginkább a Tonschieferfels izgatott. Vagy negyed órámba került, mire kinyomoztam, hogy mi is ez a különös kőzet.
VálaszTörléshttps://de.wikipedia.org/wiki/Schiefer itt is lehet olvasni róla. Egyébként fantasztikus ! Jó, persze a többi kép és táj és egyéb izé is szép, na de azok a meggyűrt sziklák ! elgyengülök tőlük :-) Én ilyenkor látom a Földet átalakító hatalmas erőket, ahogy ide-oda tologatják a kontinenseket - én ezt már mindörökre a csodák csúcsának tartom. És hát a nyomát ennek az egész fantasztikus "színjátéknak" mindenki (akinek szeme van hozzá) ma is megcsodálhatja.
Biztos voltam benne, hogy Te ezt emeled ki. :-))) Bizony, jól nyomoztál ez a réteges kőzet (agyag)pala. Tudod, hogy itt milyen nagy értéke van most is? A palát felhasználják sokhelyütt pl. a háztartásban is. Sokszor tányér helyett palán tálalnak fel bizonyos ételeket. Számomra borzasztó, kiráz a hideg a palán vágás hallatán.
TörlésTény, hogy itt a természetben így rétegesen nagyon szép és én is sokáig fotóztam a mintázatokat, hullámokat.
Valahogy az jött le a képekről, hogy ez nagyon csendes kisváros lehet. Szép a fekvése is, körben hegyek és még folyója is van.
VálaszTörlés23. 38. 51. fotó <3
Igen, nekünk is ez volt a benyomásunk.
Törlés