A Chiemsee-től délre fekvő Marquartstein községet a sokszínű folyó, a Tiroler Achen szeli ketté. Utóbbi sokszínűsége nem csak az ásványi anyagokban gazdag színváltozatokat jelenti, hanem sokszínű arcát is. Hol vadóc, hullámos-tarajos ifjú, hol szelíd, csendes lányka. Itteni kedvenc folyóm, pont a sokszínűsége miatt - gyűjtőnevén Großache - Tirolban a hegyekben ered. 79 km-t megtéve 5 különböző néven szalad és siet hozzánk Bajorországba, ahol Tiroler Achen néven igyekszik, majd torkollik a Chiemsee-be és gazdagítja azt.
Szívesen sétálunk a partján az év különböző évszakaiban.
 |
| Kedvemre való folyóparti dekoráció <3 |
Aznap az igen csípős hideg szélben egy megszállott horgász nem átallott a folyó közepén az árban ácsorogva a kapásra várva.
Éjszakai munkások is dolgoztak a parton...
A hegyoldalban a fák közül kilátszó középkori várhoz és a St. Vitus kápolnához ezennel nem mentünk fel. Magántulajdonban van a 11. századi vár, mely egykor gróf Marquart számára épült. Innen a település neve is.
A település érdekessége még - amiről már korábban itt írtam - a komponista Richard Strauss is élt és alkotott itt. Felesége családjának nyári rezidenciája ma is látható. Strauss gyakori vendége volt a település központában álló díszes Hofwirt zu Post vendéglőnek. Egyik sikeres szimfóniai költeménye a Tűzínség (Feuersnot) itt született.
 |
| Hofwirt zu Post |
Történelem belengte régi épületekből is találunk egyet-egyet a település régebbi részén, a folyóparton. Míg a grófság fenn a hegyoldalban, addig az alattvalók alul a folyóparton - annak erejét használva - éltek és dolgoztak. Később a módosabbjai szép homlokzati festésekkel (Lüftlmalerei) láttatták el épületeiket.
 |
| Egy nyeregkészítő, szíjgyártó háza |
 |
| Pék és cukrász |
A folyó kettéválva, kiszélesedve adott helyet egykoron egy malomnak. Mára szabályozzák a mellékág sodrását és kavicskitermelést is végeznek.
 |
| A folyóparton az egykori malom (sárga), fenn a hegyoldalban a vár |
Ó, de szeretem fotók, szeretem táj!
VálaszTörlés:-)
TörlésNem ismerem ezt a kérnyéket.
VálaszTörlésA hód rágta fák igen friss munkának látszanak.
Errefelé is annyi sok helyen látni, de magát a hódot még csak egyszer láttuk pár másodpercre, pedig napnyugtakor sokszor órákra is kimentünk a farakásához lesni.
üdv
Regnete hód él a környéken. A múlt hétvégén is mindenfelé a nyomaikat láttuk. Sajnos őket még én sem láttam élőben vadon.
TörlésA 12-es kép(cégtábla,vagy ház-történeti dokumentáció) egy kész regény. Micsoda regényt lehetne ebből a pár sorból írni ! Nagyon tetszenek nekem ezek a házak, bizonyára mindegyiknek van valami érdekes története. És mennyivel jobb rájuk nézni, mint egy felhőkarcolóra !
VálaszTörlésBizony, sokáig álltam és elmélkedtem ez a ház előtt is, pont az általad említett dolgok járták át a gondolataimat.
TörlésAz utolsó mondatoddal is tökéletesen tudok azonosulni. :-)
Olyan sokszor megcsodáltam már a házak homlokzatán a festéseket, annyira illik az egész ház megjelenéséhez. Nálunk, ha valaki ilyet festene a házára, szerintem bolondnak néznék, vagy legalábbis csodabogárnak.
VálaszTörlésÉrdeklődve nézem én is még mindig és próbálom elképzelni kik élhettek benne az évtizedek, évszázadok során.
TörlésNem lehet a különböző szokásokat, hagyományokat keverni, csak ott ahová született érvényesül igazán.
Így van! ehhez kell egy környezet, egy életstílus, egy hagyomány. Mindenesetre különleges.
TörlésNekem is nagyon tetszenek a festett házfalak. 😊 És én is a nem-láttam-még-hódot csapatot erősítem 😉
VálaszTörlésÜdv. a csapatban! :-D
Törlés