A szerpentínes utat magunk mögött hagyva megcéloztunk Riva del Garda városát. Az első élményem a tónál ehhez a városhoz fűz bő öt évvel ezelőttről. Az első benyomás hangulata, szépsége mélyen beégett és vártam az újbóli találkozást.
 |
| Irány Riva del Garda! |
Akkor kora hajnalban érkeztünk, ragyogó napsütés köszöntött. Ezennel késő délutáni, őszi hangulat fogadott.
Korszerűsítettek azóta, az út mentén a belváros előtt egy több emeletes parkolóházat építettek, ahol biztos találunk helyet a főszezonban is.
A parkolóból kijőve finom virágillat csapta meg az orrom a várost védő várfal tövében. Első találkozás a Burkwood-illatcserjével. Sikerült utólag is kinyomoznom, hogy mire leltem, hurrá!
A települést védő várfal maradványok a 13. és egy későbbi 15. századra mutatnak vissza.
 |
| Burkwood-illatcserje |
 |
| Piazza Catena |
 |
| Torre Apponale tornya |
 |
| Kikötő |
A Piazza 3 Novembre kavicsos talapzata a Torre Apponale lábánál épp egy oldtimer találkozónak adott helyet. Amint anno a tér volt a város központi élete, mostanra sem sok változott belőle. Az árkádok alatt történt a pénzváltás, a különböző áruk értékesítése. Ma is sok rendezvény kerül itt lebonyolításra.
Az enyhén ferde 35 m-es Torre Apponale óratorony az 1220-as évből való.
 |
| Városháza |
Megéheztünk és a kikötőben élvezve az utolsó napsugarakat tettünk egy pihenőt. Ősszel, mikor alacsonyabban jár a nap a tó északi és nyugati oldalán rövidebb a napos órák száma.
 |
| Hajó érkezik |
A város jelképe mi más is lehetne, mint egy Scaligeri vár a Rocca di Riva. A 12. században épült, mai arcát a 16-17. században kapta. Nem mutat olyan impozáns képet, mint pl. Sirmione vagy Malcesine vára a fecskefarkos párkányzattal. Viszont hasonlóan, mint Sirmione-ban, ez az épület is vízzel körülölelt.
Az első írásos lejegyzések egy várost védő várról 1124-ből valók. A mai vár okiratai 1393-ra datáltak. Később a Scaligerik bővítettek, majd a velenceiek is változtattak rajta. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején laktanyának használták.
A vár körüli teret, parkot is megszépítették azóta, egy modern szökőkút és még több pad, még több virág teszi kényelmesebbé, szebbé a helyet.
 |
| A változatlan magnólia fasor |
Folyt. köv.
Ragyogó jó időben ilyen szép helyen kirándulni, huhh de ott vagyok én is a képek alapján :))
VálaszTörlés:-)
TörlésMilyen gyönyörű oldtimereket láttatok. Igazi ritkaságok és matuzsálemek ahogy látom. Most egy picit irigykedem :)
VálaszTörlésOldtimer kedvelőknek bizony érdekes lehetett. Micsoda hangzavar volt közöttük. :-)
TörlésNahát, meg vagyok lepve! Egy bokor, aminek nem tudod a nevét! 😲 Na de Kavics... Enyje-benyje! 😉 😃
VálaszTörlésHobby-biológusnak ennyi jut :-) , de folyamatosan javítok.
TörlésEngem így is lenyűgöz a hobby-biológus tudása! 💚
Törlés❤️
TörlésHa később is, de megtaláltam, hogy milyen bokorról van szó, a szövegben pótoltam. :-)
TörlésÉn valami különleges lonc-fajtára tippelek, egyrészt az intenzív illata másrészt a levelei miatt - de sajna én se találtam ilyent a neten. A 22-es képen lévő kis piros városi vonat majdnem pontosan olyan, mint a pécsi, a miénk fehér (és utálja minden autós, mert nagyon körülményes megelőzni :-))
VálaszTörlésAranyos vagy, hogy próbálsz kutakodni ez ügyben! Azt gondolod lonc féle? Egy párat ismerek közülük, de azoknak más formájú virágai vannak. Szétnéztem a loncok között, de nem találtam ehhez hasonlót. :-(
Törlés