"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2017-09-15

Hévízi bornapok

Még sosem jártunk Hévíz városában, ahol a világon egyedi természetes 4,4 Ha-nyi területen elterülő aktív gyógyvíz egész évben látogatható. A termálvíz legközelebbre maradt, de sok más jóban volt részünk a pár nap alatt.
Barátaink meghívására az augusztus 20-ai hétvégét ezen a Balatonhoz közeli helyen tölthettük. Új és régi kedves helyeken jártunk sok élményt begyűjtve.

Hévíz, a Hévízi bornapok a teljes újdonság erejével nézett elénk és izgatottan vártuk!


Mint olyan gyakran egy új településen, ott is a városi piaccal kezdtük a felfedezést. Nem csak a sok finomság, ami ott kapható, a helyi emberek keze munkája, hanem a hangulat, ami egy piacot belenghet is egy helyfelfedező a számunkra. Sok finomságot vettünk és nyakunkba vettük a várost.



A tó közeli virágos Dr. Schulhof Vilmos sétányon sokan sétálgattak, a padok megteltek, a közelben készülődtek a bornapokra.





A 38 m mélyről előtörő kénben, kálciumban, magnéziumban, hidrogénkarbonátban és szén-dioxidban dús termálvíz a központi látogatottság a városban. Szerintem mindenki előtt ott a kép a tavirózsás hévízi tóról a város neve hallatán.
Már az ókori rómaiak is felfedezték és használták a meleg és hideg vizű forrásokból összegyűlt tavat. A 18. században a tolnai Festetics grófi család játszott nagy szerepet a termálvizű tó életében, Festetics György nem csak Keszthelyért hanem a Hévizi-tóért is sokat tett.


A tó makettje






Elértünk a tó déli részéhez, ahol a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a vizet a Zala folyóba és onnan a Balatonba. Itt is sokan fürödtek - itt ingyenes - , a kemping oldalán a csatornát rengeteg kellemes lila színű tavirózsa fedte.




Miután körbejártuk a tavat, folytattuk utunkat a belvárosban.




A városháza közelében áll a nem túl rég, 1999-ben felszentelt kék Héttornyú Szentlélek római katolikus templom. Már messziről feltűnik, még akkor is, ha kék színe némiképp bele is olvad az ég kékjébe.

Héttornyú Szentlélek templom



Hét tornya hét ajándékot szimbolizál. Közvetlen a bejárat előtt állva úgy tűnik mintha öt szerzetes nézne le ránk.


A templombelső modern faborítású stílusa számomra Makovecz Imre építész stílusára emlékeztet, noha Bocskai János építész munkája alapján készült.



A legrégebbi az épületben a 200 éves kereszt torzó

Gyakran ad helyet esküvőknek is
1000 fő befogadására alkalmas félköríves letisztult terem

A kezdet és a vég - az örök körforgás
Visszakanyarodva a borfesztivál központjához már egyre több vendég érkezett. Pincészetek kiállítói mérték aranyló, rózsás vagy épp vörös nedűiket. Terjengett a sok finomság magyaros illata. Finomakat ettünk és igazi lángos is került “desszertnek” az asztalunkra. Este előadóművészek szórakoztatták a színpadon a közönséget.



Augustus 20. - az új kenyér









A rómaik is felismerték a hely adottságait és meghonosították a szőlőtermesztést a Balaton környékén is. A Keszthely határából előkerült I. századból származó kerámia edény Da Bibere (Adj innom) felirattal a kelta idők borivó tanulsága volt, melyet aztán az Árpád-kori magyarok tovább folytattak és a mai napig kitűnő borok kerülnek ki az egregyi lankákról.


Természetesen másnap elsétáltunk az Egregyi szőlőhegy és pincesorhoz is, ami elsődleges lenyűgöző látványa mellett más érdekességeket is rejt!




Az odaút hangulata, az útszéli árusok mind jellegzetes kelléke az ottani ízeknek.








A távolban felsejlik a cserszegtomaji Margit-kilátó



Hoppá!

A Római pincénél megálltunk egy pihenőre és betértünk ide is borozni. Csodás a kilátás a hegyoldalból, de a pince belső hangulata, stílusa is közel áll hozzánk. Ide még visszatérünk!




Kilátás a Római pince kertjéből

A kandalló mellől, ami télen még hangulatossabbá teheti a helyet
Már szürkült, amikor elértük az egregyi Árpád-kori templomot, mely a Balatonnál ez időből fennmaradt három templomok egyike. Kékes szürke fények felhőkkel tették még misztikusabbá a helyet.


Első említések a templomról 1341-ből maradtak vissza. Akkor a falu még itt a hegyoldalban létezett, mely a török idők alatt leköltözött a völgybe és a templom magára maradt a körülötte lévő temetővel.

Ugyan az idők során többször sérült a templom, renoválták, középkori formája mégis ránk maradt. Belseje egyszerű minimális díszítéssel, mely nem középkori eredetű.



1731-es belső festések

Folyt. köv.
MerkenMerken

10 megjegyzés:

  1. Lehet, hogy elmentünk egymás mellett? Egy időben jártunk ott.

    VálaszTörlés
  2. Kis "idegenvezetőm" - de jó, hogy M.o.-on is kalandozol. Hévízen ugyan többször is jártam, de a többi helyet nem ismertem. Várom a folytatást !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ❤️ Mindig örömmel, különösen olyan helyeken ahol még nem jártunk vagy ahová valami szál köt.

      Törlés
  3. Hévíz valóban olyan hely, ahol nemcsak ápolják a hagyományokat és a vidék értékeit, de azt is tudják, hogyan mutassák meg ezeket az odalátogatóknak. Ez utóbbi is hozzáértést igényel :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Minden bizonnyal így lehet Elvira. Jó lenne, ha máhol is így működne, mert a potenciál adott.

      Törlés
  4. Olyan régen voltam utoljára Hévízen... Ez a 7 tornyos templom nekem új! Nagyon szép a másik régi is. És olyan guszta az összes étel! Remélem, jól belaktatok! ;-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon megteszett nekünk is a város és környéke, biztosan megyünk még. Igen, jól belaktunk, azon a hétvégén nem fogtuk vissza magunkat. :-D

      Törlés
  5. Egyszer, mikor voltunk a Balatonon, mi is egy ilyen borháznál voltunk elszállásolva, dombtetőn, messziről láttuk a Balatont, nagyon szép hely volt. A 49. képről jutott eszembe, pont így kellett bemenni a házhoz :)

    Nagyon sok szép fotót mutattál Hévízről, de nem tudok jó szívvel visszagondolni rá, nem is mondtam talán még egy helyről sem, ahol eddig jártunk, de nem mennék oda vissza még egyszer.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Biztos klassz lehetett egy ilyen dombtetőn ébredni és a Balatont látni... ❤️

      Ó, mi történt, hogy ilyen rossz emlékeket őrzöl Hévízről?

      Törlés