Kellemes sétával közelítettük meg az Alcazaba után a 130 m magas dombon álló Gibralfaro várat. De lehetőség van a domb túloldaláról autóval vagy busszal (35-ös) is feljutni, sőt a mozgássérült, babakocsis látogatókra is gondoltak. A városháza mögötti lifttel ők is könnyedén lehetnek részesei az itteni látnivalóknak. A szerelmesekre is vár egy lehetőség, mert akár hintóval is romantikázhatunk fel és le.
|
Illatos zsakarandák kísérnek a városban |
A Calle Alcazabilla tágas terén megittunk egy frissítőt, élveztük a lassan beinduló reggeli forgatagot majd az Alcazaba melletti úton elindultunk felfelé a Gibralfaro felé vezető gyalogúton.
|
Calle Alcazabilla - Calle Zegrí |
|
A fák között, az erdőben a Gibralfaro |
|
Kikötő a világítótoronnyal |
|
A három grácia szökőkút |
|
Málaga nyugati része, előtérben a Catedral de la Encarnación |
Minél feljebb jutottunk annál szebb képe tárult elénk a városnak.
A három grácia szökőkútja, a mediterrán Pedro Luis Alonso kert a városházával, a hosszan, párhuzamosan elnyúló zöld papagáj park a kikötővel.
|
14.000 férőhelyes aréna |
Már az ókorban létezett a domb tetején egy erődítmény, melyet mór uralkodók várkastéllyá bővítettek. A név Gibralfaro is ezen időkre vezethető vissza, anno állt itt egy magas világítótorony, arabul Jbel Faro - a világítótorony sziklaszirtje.
Később az Alcazaba-val együtt került a spanyol királyság kezébe. A 19. században a franciák uralma alatt mostohább sorsra ítéltetett, mint börtön. A 20. századtól folyamatos renoválás alatt áll, önállóan látogatható. Belépő felnőtt: 2,20 Euro (kombi-jegy a Alcazaba várral együtt 3,55 Euro - 2018)
|
San Anton |
A várfalak magas pontjairól lélegzetelállító a kilátás a tengerre, a városra, a közeli hegyekre. Valójában ezért és a fűszeres illatokért érdemes ide fellátogatni, mert a vár és annak kertje, a múzeum kiállítása egy szolídabb látványosság az Alcazaba után. Az aleppófenyőknek és egyéb cédrusoknak, a kertben nyíló tulipánfáknak illat-emléke felejhetetlen marad számomra.
A múzeum gyűjteménye, ami a vár egykori képeivel, az óváros, rajta az Alcazaba és a Gibralforo makettje teszett a leginkább. A keresztény idők lakói, használati eszközei kerültek még kiállításra, a mór időkből nem mutatnak.
|
Egykori kártya játék |
|
Gibralfaro makettje |
Kaptunk egy tippet, hogy hol érdemes még körülnézni, ha már felmásztunk a várig! Ez pedig a közeli Parador de Gibralfaro hotel és étterem egy zsákutcában az erdő közepén. Utóbbi külső vendégeknek is nyitott. A látványért valóban megérte, amelyet alaposan ki is használnak, az árak borsosak.
Az odavezető út maga a felüdülés! Az aleppófenyők erdején vezet és az illat egyszerően bódító...
|
A hotel |
Ezután már csak a fentről megnézett helyek felkeresése várt ránk!
Folyt. köv.
Hű, ez gyönyörű! Látom már, hogy valamikor nekünk is be kell szerveznünk ide egy utat... 😉
VálaszTörlésÚgy legyen! :-)
TörlésNem tudom eléggé csodálni a zsakaranda fákat, a lila virág egyébként is a gyengém, na de ilyen mennyiségben....varázslatos lehet
VálaszTörlésElkerülte a figyelmemet és írtál arról valahol, hogy miért zöld papagály-park a neve annak a kertnek ?
A magas-házak mellett mennyire eltörpül a valamikor bizonyára hatalmasnak tűnő világítótorony !!
A lovasok rendőrök, vagy épp arra-járó lovaglók ? (Látom van térfigyelő kamera is...)
Az utolsó képen a hullámos fal (?) micsoda ?
Voltak olyan utcák, melyek jobbról és balról zsakaranda sorfalat álltak... az valóban fantasztikusan szép.
TörlésNem kerülte el a figyelmed (mennyire figyelmes vagy!) a zöld papagáj park, a következő bejegyzésben megtudsz mindent, ahogy a hullámos "micsodásra" is fény derül majd... :-)
Igen, lovas rendőrök (is) vigyáztak a rendre. Szerintem nagyon illett a képbe a várfal mellett.
Ó, ezek a kékek.Majd lassan visszaolvaslak.
VálaszTörlés💙 :-)
TörlésLélegzetelállító táj, fotók! Kár hogy az illatokat nem tudtad mellékelni!
VálaszTörlésCsodás élményekben volt részetek!
Köszönöm Mancoka, bizony ezért is kapta a sorozat az illatos címet. :-)
Törlés